Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Itt az ideje, hogy ne a profitráta, hanem a bérek növekedjenek a magyar Tescónál is!

Ez a cikk több mint 6 éves.

A napokban több helyütt is olvasható volt az a hír, hogy összefogott két kiskereskedelmi szakszervezet, és közösen terveznek fellépni (munkalassítással, szükség esetén sztrájkkal) annak érdekében, hogy magasabb béreket és jobb munkakörülményeket harcoljanak ki a Tesco-Global Zrt munkavállalói számára.

tesco-1024x576.jpg

Bevásárlókocsik a bezárt Tesco áruház parkolójában, Hajdúböszörményben 2015-ben, fotó forrása

A kiskereskedelemben dolgozók számára eddig sem volt fenékig tejfel az élet, főleg akkor nem, ha a Tescónál dolgoztak. Az okokat könnyen be lehet azonosítani: egyrészt az élelmiszer kiskereskedelemmel foglalkozó külföldi áruházláncok között az elmúlt években a Tescónak sikerült az utolsó helyre (le)küzdenie magát a dolgozók átlagbérét illetően, másrészt a munkakörülmények messze vannak az ideálisnak tekinthető állapottól. Ahogy a szakszervezetek fogalmaznak: „A MEGALÁZÓ BÉREMELÉS, ROSSZ MUNKAKÖRÜLMÉNYEK elfogadhatatlansága miatt ÖSSZEFOGÁSRA VAN SZÜKSÉG!”

havi.PNG

Adatok forrása: Index.hu

A 2017-es év ugyan hozott béremelést a Tescónál, de csupán a kötelező bérminimum és garantált minimálbér emelést hajtotta végre a vállalat, ezen túlmenően alig-alig emelt – jobbára csak a minimálbér emelkedés miatti bértorlódásban leginkább érintett, legalsó bérkategóriákban néhány százalékot.

A minimálbér és garantált bérminimum emelése tehát ebben az esetben nem eredményezte a kormány által várt általános béremelést, az új minimum feletti bérek alig emelkedtek.

Annak ellenére hogy a vállalat idén már – mint január 1-től minden vállalat – 5 százalékponttal kevesebb szociális hozzájárulást fizet. A szociális hozzájárulás csökkentését mintegy cserébe kapták a cégek, hogy a kötelező minimálbér és garantált bérminimum emelést és az elvárt általános béremelések fedezetét könnyebben elő tudják teremteni.

Kattints, és kövesd a Kettős Mércét, hogy ne maradj le egyetlen hírről sem!

A kormány igen ambiciózus terveket dédelget e téren: 40%-os béremelkedést tartana kívánatosnak a következő hat év során, melynek fedezetét részben a fokozatos járulékcsökkentési program, részben a javuló versenyképesség teremtené elő.

Nos, ha jól látjuk, akkor a Tesco nem vált élharcosává a bérfelzárkóztatási programnak. Garancia persze nem volt és nem is lehet arra, hogy az 5 százalékos járulékcsökkentést a vállalatok a minimumok emelésén túl is bérfejlesztésre fordítják. Korábban már mi is jeleztük, hogy a járulékcsökkentés feltétel nélküli és általános módja kiválóan alkalmas a vállalati profit növelésére is.

A megmaradt pénz nem kell, hogy a dolgozókhoz vándoroljon, bőven elfér az a tulajdonosi zsebekben. Ugyanakkor a jelen munkapiaci körülmények, nevezetesen az egyre komolyabbá váló munkaerőhiány okán megerősödő szakszervezetek sikerrel szállhatnak harcba azért, hogy a gáláns kormányzati járulékcsökkentés valóban az általános béremelés forrása legyen. Ahogy ez történik a sztrájkra készülő Tesco dolgozók esetében is.

Baloldalról nézve mindezt, az egyik szemünk sír, a másik nevet. Az egyik sír, mert a hazai munkaerő elvándorlása immár drámai méreteket öltött, és ez a folyamat a hazai gazdaság hosszú távú versenyképességét és növekedési potenciálját is alááshatja. A másik nevet, mert az elvándorlás okozta munkaerőhiány erősíti a munkások, a szakszervezetek helyzetét, akik így immár eredményesebben tudnak kiállni magukért, jogaikért.

A rendszerváltás utáni évtizedeket a szakszervezetek, a dolgozói érdekképviselet hanyatlása, szétziláltsága jellemezte, jellemzi részben ma is, ami hozzájárult a magyar és más közép- és kelet-európai országok munkásainak, dolgozóinak kizsákmányolásához. A jelenlegi munkaerő-piaci helyzet lehetőséget ad arra, hogy a dolgozói  érdekvédelem hosszú évtizedek után végre magára találjon.

A Tesco esetében a pénzügyi beszámolóból kiderül, hogy míg a Tesco UK & ROI (Egyesült Királyság és Írország) vállalatcsoport 1,2%-os profitrátát ért el 2016-ban, addig a Tesco International (Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Malajzia, Thaiföld és Törökország) 2,6%-os profitrátát produkált.

Itt az ideje, hogy ne a profitráta, hanem a bérek növekedjenek a magyar Tescónál is, sok sikert kívánunk a bérharchoz!

 

Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.