Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Mi lesz veled, Európai Unió? Új sorozat indul a Mércén – Brüsszel +/-

Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.

Talán sosem hallottunk és olvastunk annyit az Európai Unióról, mint az utóbbi hónapokban, és talán sosem volt ennyire nehezen átlátható, mi közünk is van az EU-hoz. Mi az, amit meghatározhat a mi életünkben az európai politika? Milyen előnyöket, lehetőségeket és milyen kockázatokat tartogat a számunkra? Hogyan befolyásolhatja a magyarországi politikai-gazdasági-társadalmi viszonyokat az uniós tagság, és a milyen eszközökkel rendelkeznek az uniós politikák meghatározására a hazai szereplők? Az EU ma sokak szerint válaszúton áll, ha ez valóban így van, melyek az előtte álló alternatívák, és nekünk, állampolgárként milyen esélyünk van alakítani ezeket?

brusszelpm-v2-anim.gif

A kormánypártok nyilván nem sokat segítettek abban az utóbbi években, hogy tisztábban lássunk a fenti kérdésekben. Miközben az Unióról szóló hazai közbeszédet ma erősen meghatározza a kormányzati retorika, a szófordulatok és az érvek szintjén is mintha beszorulnánk a Fidesz által nyújtott sémákba. Ezek nem egyszer lényeges kérdésekre tapintanak rá, csak éppen a problémák tálalása és a rájuk adott válaszok inkább szolgálják a hatalom monopóliumának fenntartását és az állampolgárok manipulálását, mint a tájékoztatást, az érveken alapuló viták kezdeményezését és az azokban megnyilvánulni képes, sokszínű Magyarország érdekképviseletét.  

A „másik oldalon” is gyakran tapasztaljuk, hogy a diskurzus olyan panelekkel épül, amelyek inkább elfedik, mint feltárják a lényeget – és az ellenzéki pártok mondanivalója az EU-ról gyakran kimerül a kormány felszínes kritikájában. Persze azok a kényszerpályák, amelyek évek óta állandósulni látszanak a magyarországi politikában és társadalomban, még nehezebbé és érdektelenebbé tehetik az Unió helyzetének, erőviszonyainak megértését és konstruktív kritikáját. Egy koherens politikai program azonban nem spórolhatja meg ezt az erőfeszítést

A következő hetekben váltakozva adunk közre szűkebb témákra vagy szakpolitikákra fókuszáló szövegeket és általánosabb elemzéseket az Európai Unióról. Vitára is szeretnénk invitálni, de első körben megértésre, és olyan közös fogalmak felállítására, amelyek segítenek bennünket nemcsak az eligazodásban, de abban is, hogy kritikus és cselekvő szereplőkként tudjunk viszonyulni az uniós kérdésekhez, rajtuk keresztül pedig mindennapjainkhoz.

Az életünk kereteit meghatározó hazai politikákhoz és globális folyamatokhoz, a jogainkat, egészségünket, boldogulásunk határait erősen meghatározó döntésekhez, amelyeket jelenleg sokszor a láthatatlanság, a komplexitás, az értetlenség vagy a közöny felhője burkol.

Célunk az lenne, hogy konkrét információkkal és érvekkel szolgáljunk az EU szerepéről szóló vitához, hogy a jellemzően egyoldalú vagy leegyszerűsítő megnyilvánulásokon túl segíthessünk annak megértésében, hogy milyen jelentősége van az Uniónak az életünkben. Milyen hatással lehet az EU a nők és más elnyomott csoportok emancipációjának esélyeire, a korrupció elleni harcra, az egészséges környezethez való jogainkra, a munkavállalók helyzetére, az igazságos adópolitikák vagy a szabadságjogok előmozdítására?

Szeretnénk tisztább képet nyújtani, amelyben éppúgy megfér a kritika, mint a közös politikai projekthez való tartozás ambíciója.

Kattints, és kövesd a Kettős Mércét, hogy ne maradj le egyetlen hírről sem!

De nem árulunk zsákbamacskát: az a feltételezésünk, hogy a magyarországi politikai válságunk, amely egy korrupt, antidemokratikus, elnyomó és szegényellenes, alkalmasint emberellenes kormányzásban testesül meg, nem független az európai országok zömében zajló aggasztó folyamatoktól, ahogy az EU válságától sem. Új politikai képviseletre, új társadalmi szerződésre és új gazdasági modellre van szükségünk – és ha ijesztően messze is vagyunk e kitűzött céloktól, erőt és reményt adhat, hogy kontinensünkön milliók küzdenek hasonló problémákkal: az előttünk álló kihívások sokkal hasonlóbbak, mint első blikkre gondolnánk.

A napokban a Ford franciaországi gyárában sztrájkoló munkásoknak, a néhány hete az egészségügyi megszorítások ellen tüntető briteknek, a korrupció ellen demonstráló románoknak, a létbizonytalanság miatt aggódó hollandoknak vagy finneknek, a megújuló energiák érdekében vagy a rákkeltő vegyszerek betiltásáért mozgósító németeknek ugyanazok a céljai, mint magyarok millióinak.

A mindenkit megillető emberi méltóságot, a boldogulást biztosító béreket, közösségi, szolidáris ellátórendszereket, fenntartható fejlődést, egészséges környezetet, igazi népképviseletet szeretnénk. Úgy tűnik, a jelenlegi politikai rendszereink mindezt nem képesek biztosítani a lakosság jelentős része számára. Itt az ideje munkához látni, és ennek a munkának egyik fontos lépése, hogy megértsük, mi is az Európai Unió, és mivé válhat: melyek azok a küzdelmek, amelyeket érdemes megvívni a megváltoztatása érdekében.