Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Ha nem gyűjtjük össze az aláírásokat az olimpiai népszavazásért, tényleg megérdemeljük a sorsunkat

Ez a cikk több mint 7 éves.

Nem nagyon szeretem, amikor a miért nem mentek el az emberek a tüntetésekre, miért nem vesznek részt a politikában típusú cikkek jelennek meg. Egyszerűen azért nem, mert tudom, hogy az embereknek meg kell teremteni azt a helyzetet, amiben úgy érzik, van tétje és súlya a politizálásnak, ér valamit, ha megmozdulnak.

14602195_687435480054c5c8b1748cf78ab29d8a_wm.jpg

A mostani népszavazási aláírásgyűjtés azonban olyan helyzet, amikor van értelme a gyűjtésnek, van tétje, hogy kiírnak-e népszavazást a budapesti olimpiáról, és lehet súlya a szavunknak, miközben Budapest számos pontján van lehetőségünk aláírni az ívet, tehát adott az infrastruktúra és a médiahírverés is. Innentől kezdve pedig a dolog rajtunk áll vagy bukik.

És nem bukhat.

Nem azért kell összegyűjteni a népszavazáshoz szükséges aláírásokat, mert a patás Orbán, nem is csak azért, mert az olimpia egy elképesztően rossz húzás lenne az országnak. Hanem azért, mert most tényleg beleszólhatunk a dolgok alakulásába.

A falra hányt szavak, a szitkozódások, a tévé, vagy az internet előtti dühöngés most értelmes cselekvésbe fordulhat. Most tényleg mi dönthetünk arról egy aláírással, hogy elmondhassuk a véleményünket egy kötelező erejű népszavazáson. Nem az van, hogy megengedik, hogy elmondhassuk, nem az van, hogy kamu konzultációban vagy a kormány által megrendezett dísznépszavazáson dönthetünk. Most mi diktálhatunk. És aztán oda is mehetünk a fülkéhez, és dönthetünk egy rendkívül fontos kérdésben.

Kattints és kövesd a Kettős Mércét, hogy ne maradj le egyetlen hírről sem!

De ha ezt nem tesszük meg, ha nem gyűjtjük össze a megfelelő számú aláírást, akkor utána tényleg nincs miről dumálni. Politikáról, politikai aktivitásról, szerveződésről. Utána már nincs lehetőség a pártokra, az időre vagy a holoviczi szent kakára kenni a dolgot. Lehet majd szitkozódni, de csak magunkat szidhatjuk, hogy nem tettünk meg mindent, a csodát, és még többet.

Akkor kimondódik a verdikt, nem voltunk hajlandóak a saját kezünkbe venni a sorunk irányítását.

Ezért ez a kezdeményezés egyszerűen nem bukhat el.

11 nap van hátra, eddig 110 ezer aláírás gyűlt össze. A sikerhez 138 ezerre, vagyis a budapesti szavazókorú lakosság 10%-ának aláírására van szükség. De az aláírások jó része mindig érvénytelen, normális esetben egy 10-15%-os többlet esetén lenne sikeres a gyűjtés.  A törvény azt mondja ki, hogy ha megállapítható az akarat a támogatásra, és megállapítható az aláíró személyazonossága, akkor  az aláírást érvényesnek kell tekinteni. Ennek ellenére tudjuk, sokkal több aláírásra van szükség a 150-160 ezernél is, mert ha csak néhányat kell majd kiszórni, hogy 138 ezer alá szorítsák a számot, akkor majd néhányat kiszórnak.  

Tehát meg kell nyomni a végét, és a csodálatos az lenne, ha a gyűjtés végén 2-essel kezdődne az aláírások száma. De a reális cél a Momentum mozgalom által kitűzött 180 ezer. 11 nap van hátra, vagyis napi 7000-et kell behozni.

Ez most azért irgalmatlanul nehéz, mert akikben erős volt a szándék, azok nagyrészt már aláírták, most már a Momentumnak, a csatlakozó pártoknak, vagyis az LMP-nek, az Együttnek, a PM-nek, a Kétfarkúaknak és igen, nekünk kell felkutatni és meggyőzni azokat, akik még nem írták alá.

És húzzuk alá a nekünket, mert ez az aláírásgyűjtés akkor lesz sikeres, ha nem csak ezek a szervezetek, hanem mi is beleállunk. Én is ki fogok menni a következő napokban az utcára, és beállok majd gyűjteni, mert azt a szégyent nem viselném el, hogy nem tettem semmit az utcán, és nem gyűltek össze az aláírások. Ezzel szembeköpném mindazt, amit a világról gondolok.

De még annak is van lehetősége beszállni, aki nem akar kimenni az utcára, sőt vidékről is lehet aktívan segíteni a gyűjtést.

Lehet pénzt utalni a momentum mozgalomnak, amiből több emberhez tudnak eljutni, kitelefonálással, hirdetésekkel.

Rá lehet írni az ismerősökre a Facebookon, e-mailen, meg lehet győzni azokat, akik még nem írták alá az íveket. Ha van 1000 ember, aki a hátralévő 11 napban, minden nap meggyőzi 7 ismerősét telefonon, személyesen, Facebookon, e-mailen, snapchaten, whatsappon, vagy bárhogy, hogy írják alá a népszavazási ívet, már nyertünk.

Vidékiként meggyőzheted a pesti barátaidat, hogy írjanak alá, mert ez neked fontos. És talán extrém, de az utolsó napokra akár el is lehet jönni Budapestre segíteni a gyűjtésben.

Budapestiként pedig tényleg csak annyi a dolgod, hogy jelentkezz aktivistának, vagy még ennyi sem. Töltsd le az aláíróívet, kopogtass be a lakóházban a szomszédokhoz, és írasd alá velük a letöltött ívet, majd add le a Momentum valamelyik standjánál.

De ez az a 11 nap, amikor ha nem cselekszel, akkor később bánni fogod. Mert ha nem jön össze a kellő számú aláírás, nincs javítási lehetőség, és nem csupán az olimpiai rendezésről való döntésbe nem lesz beleszólásod, de azt is elmulasztod, hogy a közösség nevében egy kicsit visszavedd a kezedbe az irányítást a korrupt politikusokkal szemben, és azt mondd:

Azért mégiscsak rólam kéne szólnia a politikának, értem kéne dolgoznia a politikusoknak, azért ez mégiscsak az én hazám.

Nem tudhatjuk, mikor lesz erre legközelebb lehetőségünk.

Most van, és nem szabad elbaltázni!

Ha pedig megcsináljuk, odarakjuk magunkat, sikerül kiírni a népszavazást, akkor büszke lehetsz magadra, és kimondhatod, részese voltam a csapatnak, amely visszaszerzett egy kicsit a polgároknak, a népnek a magyar demokráciából!

Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!

Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.