Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Három nap és eldől, lehet-e egy betegesen hazudozó milliárdos az USA elnöke! (ÉLŐ)

Ez a cikk több mint 5 éves.

Az évtizedes közéleti tevékenység és aktuális botrányok által megtépázott Hillary Clinton, vagy a valóságshow-sztár és demagóg ingatlanmágnás Donald Trump lesz az Egyesült Államok következő elnöke? Erről dönt kedden az USA több mint 230 millió szavazókorú polgára. A verseny nagyon szoros, és egészen az utolsó pillanatokig nem lehetünk biztosak abban, kié is lesz a Fehér Ház. A Kettős Mércén vasárnaptól szerda reggelig élőben követjük a véghajrá eseményeit, és összefoglaljuk, mi mindent kell tudni a jelöltekről. Cikkünk folyamatosan frissül, tartsatok velünk!

1920_1.jpg

Köszi a figyelmet, az élő közvetítés itt folytatódik!

22.00 – FBI-igazgató: az új emailek sem utalnak bűncselekményre

jamescomey.jpg

Miután múlt pénteken bejelentette, hogy újranyitja a nyomozást Hillary Clinton emailügyével kapcsolatban, James Comey FBI-igazgató vasárnap újra megszólalt. Ezúttal elmondta, az új emailek megvizsgálása után sem változtak júliusi következtetései, amelyek szerint Clinton nem követett el bűncselekményt, amikor külügyminiszterként magánszerverről folytatta hivatalos levelezéseit. 

Comey múlt pénteki megszólalása után szörnyen szorossá vált az elnökválasztási kampány, és beszűkültek Clinton győzelmi esélyei. Kérdés, hogy a mai tisztázás után képes-e visszaszerezni újra a magabiztos vezetést.

21.00 – Trumpnak szurkol az FBI?

Miután múlt pénteken a Központi Nyomozó Iroda, közismert nevén az FBI bejelentette, hogy újraindítja a nyomozást Clinton emailszervereivel kapcsolatban, azután, hogy júliusban már egyszer lezárta azt, sokan Trump segítésével vádolták meg az ügynökséget. A Guardian New York-i tudósítója belső forrásokra hivatkozva megerősítette: mélységes ellenszenv uralkodik az FBI-on belül Hillaryvel szemben. Egy neve elhallgatását kérő ügynök úgy nyilatkozott: „az FBI Trump-ország”. Más források tagadták, hogy tényleg ilyen erős Trump-párti hangulat lenne az ügynökségen belül, de azt ők sem cáfolták, hogy Clinton elutasítottsága elsöprő, egy ügynök szerint, sok kollégái számára ő „az Antikrisztus megtestesítője”. Bár sokan nem tartják rátermettnek Trumpot, de Hillary vélt vagy valós korruptsága jobban zavarja őket.

Nem csoda hát, hogy az ügynökség úgy szivárogtat, mint egy szita. Szerdán a Fox News hozta nyilvánosságra a hírt, miszerint az FBI tovább nyomoz a Clinton Alapítvány ellen is. Itt a vád az, hogy a Clintonék családi alapítványa adományokért cserébe hozzáférést ígért a külügyminiszterként dolgozó Hillaryhez.

The Atlantic politikai szerkesztője szerint nem példa nélküli, hogy az FBI és a titkosszolgálatok befolyásolják az amerikai politikát, de a választási kampányba való ilyen mértékű beavatkozást már egy teljesen új szintnek tart. Adam Serwer azt írja, már az alapító atyák is felhívták a figyelmet, hogy a katonaság és biztonsági szervek túlzott ereje az átlagpolgárok politikai szabadságjogainak érvényesülését fogja meggátolni.

20.20 – Bernie Sanders: Clintonra szavazni kell, nem támogatni

Megszerzett 13 millió szavazatot, és 50-ből 23 államban megverte Clintont – ez az mérlege Bernie Sanders előválasztási küzdelmének, amely során elég gyakran kritizálta párton belüli ellenfelét. Az előválasztás vége óta sokan spekulálnak arról, vajon Bernie támogatói beállnak-e a korruptnak, és minden szempontból túl jobboldalinak tartott Hillary mögé. A közvélemény-kutatások szerint igen. Erre utalnak Sanders nyilvános megszólalásai is, amelyekben a Hillaryre való szavazásra buzdít. A NowThis online csatornának adott interjújában a 75 éves demokratikus szocialista szenátor arról beszélt, hogy gyakorlatiasan gondolkodva csak Hillary lehet a jó választás. Úgy érzi, hogy az általa elindított tömegmozgalom képes volt nagyon fontos szakpolitikai kérdésekben balra húzni Clintont, és megválasztása esetén már az első naptól kezdve ott lesznek, és arra kényszerítik őt, hogy tartsa magát ígéreteihez.

„A Bernie-szavazók el fognak menetelni az urnákhoz, és legyőzik Trumpot. És utána megfordulunk, megszerveződünk ugyanolyan tüzesen, mint az előválasztások során, és meg fogjuk győzni Hillaryt” – nyilatkozta a Voxnak a 27 éves Zack Malitz, aki előbb a Sanders-kampányban, később pedig Hillaryéban dolgozott.

19.50 – Tegyük Amerikát újra naggyá!

Donald Trump kampányának nagyon sokat hangoztatott szlogenje a „Tegyük Amerikát újra naggyá!” Ezt a szlogent figurázza ki ez az ötvenes évekbeli stílusú dal, amelynek szövegében először nosztalgikusan jelenik meg az ország dicső múltja, amikor „frissen nyírt füvű gyepen játszottunk és integettünk az elhaladó szomszédoknak, amikor rózsaszínű bikiniben süttettük magunkat a napon,” majd éles kanyart vesz: „és gin martinivel mostuk le a fájdalomcsillapítót. Hiányoznak azok a régi szép, gondtalan napok, amikor még senki sem tudta, hogy a melegeknek vannak jogaik.”

A dal kitér a női jogok változására is: „Egykor eltáncoltuk az estét, amikor még oké volt, ha megerőszakoltad a partneredet, a főnököd azt mondta, hogy nagyon örvend, miközben rácsapott a fenekedre, te pedig mosolyogva tűrted hisztizés nélkül, aztán pedig hazamentél, hogy elfoglald a neked kijáró helyet a konyhában. A férjed csak egészen ritkán ütött meg, ami remek volt, a feketék, zsidók és mexikóiak pedig tudták hol a helyük.”

A refrén pedig újra és újra megerősíti: „tegyük Amerikát újra naggyá!”

19.25 – Bevándorlás, abortusz és fegyvertartás

Clinton és Trump nézetei és hozzáállása a legtöbb kérdéshez elég meredeken különbözik. Három sarkallatos problémakörben, a bevándorlás, az abortusz és a fegyvertartás kérdésében is ezt a trendet követik elképzeléseik.

Clinton Obama bevándorláspolitikáját tervezi folytatni, és a papírok nélkül az USA területén tartózkodóknak utat akar nyitni az állampolgárság megszerzéséhez. Az illegálisan bevándorlóknak meg szeretné  könnyíteni az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, míg az erőszakos bűntevők deportálására nagyobb hangsúlyt szeretne fektetni.

Trump a határokat megerősítené (valószínűleg a világon már szinte mindenki hallott az álmaiban élő „nagy, csodálatos, gyönyörű falról”), és a papírok nélkül az ország területén tartózkodókat tömegesen deportálná. Ezen kívül megvonná a támogatást az úgynevezett menedékvárosoktól, amelyekben a helyi törvénykezés úgy határoz, hogy nem üldözik az illegálisan ott tartózkodókat.

Az abortusz kérdésében is elég nagyok az ellentétek a két jelölt közt: míg Clinton azt vallja, hogy mindig a nő kezében kell legyen a döntés, addig Trump csak azokban az esetekben engedélyezné a terhességmegszakítást, amikor a terhesség nemi erőszak vagy vérfertőzés következtében történt, vagy ha az anya életét veszélyezteti a magzat.

A fegyvertartás körül már évtizedek óta nagyon éles vita folyik az USA-ban. Míg az amerikaiak egy része alapvető állampolgári jogának tartja, hogy fegyvere legyen, addig a lakosság egy másik jelentős szelete szerint a fegyvertartás szigorítása megelőzhetné az egyre gyakoribb tömeges lövöldözéseket. Általában a demokrata elnökök inkább a szigorítás pártján állnak (Obama is többször határozottan felszólalt a fegyvertartás ellen), míg a republikánusok inkább a most életben lévő, elég laza szabályokat tartanák meg. Ehhez a szokáshoz tartja magát Hillary Clinton és Donald Trump is.

Clinton szigorúbb átvilágításokat javasol a fegyvervételnél, betiltaná a rohamfegyverek forgalmazását és hatályon kívül helyezne egy olyan törvényt, amely a fegyvergyártókat megvédi a beperléstől. Az oregoni lövöldözést követően ezt kérdezte: „Hány embernek kell még meghalnia, hogy végre tegyünk valamit?”

Trump, bár a kampánya előtt még nem tűnt vonalas fegyvertartáspártinak (volt, hogy Obama szigorító javaslatai mellett támogatólag szólalt fel), minél közelebb került az elnökválasztás napjához, annál inkább közeledett a hagyományos republikánus hozzáálláshoz. Olyannyira, hogy most már megszüntetné a fegyvermentes zónákat az iskolákban, és a párizsi terrormerénylet után annak tulajdonította az áldozatok számát, hogy Franciaországban nem legális a fegyverhordás, így az áldozatok nem tudták magukat megvédeni a terroristákkal szemben.

18.50 – New York Times: Közel a vég

„A probléma Donald Trumppal az Ovális Irodában az, hogy halvány fogalmunk sem lehet, épp melyik kitalált karakterét viszi be oda. A probléma Hillary Clintonnal pedig az, hogy pontosan tudjuk, melyiket fogja. Senki sem lesz kevésbé paranoid a Fehér Házban” – írja a New York Times publicistája, összehasonlítva a két elnökjelölt nagyon hasonló útját a kampányig. Trump, aki gazdag és híres barátaihoz akart hasonlítani, Maureen Dowd szerint egy „bizonytalan, rettegő” ember, aki félelmei ellen „legyőzhetetlen médiakaraktereket” talált ki magának: egyik kegyetlenebb mint a másik, csak az a lényeg, hogy beszéljenek róla. Eközben Clinton, aki a Wellesley Kollégiumbéli tanulmányai óta azt hallgatja, hogy neki kell lenni az első női elnöknek, számos sikertelen kampánya által okozott üldözési mániájával küzd, és ez magyarázza azt is, miért ragaszkodott szabálytalanul saját email-szervereihez, amíg külügyminiszter volt.

A publicista szerint egyikük sikere sem ígér túl fényes jövőt az Egyesült Államoknak.

18.15 – Fiúk az öltözőből

Miután napvilágot látott a titkos hangfelvétel, amelyen Trump nők elleni erőszak elkövetésével kérkedik egy tévés riporternek, a politikus azzal védekezett, hogy ez csak amolyan „öltözői duma”, bárkivel megeshet. Az internet népe kapott is az alkalmon, hogy lefesse, hogyan is nézhet ki az a bizonyos öltöző.

fiuk.jpg

18.00 – Fontos államokban szorul a hurok

Florida állam, a maga 29 elektorával komoly harctér a két jelölt számára. Obama mindkét alkalommal megszerezte ezt az államot, de Hillarynek nem biztos, hogy ilyen könnyű dolga lesz. A CBS News/YouGov mai felmérése döntetlenre hozta ki az eredményt, pár héttel ezelőtt ugyanez a közvélemény-kutató még 3 százalékos előnyt mért Clintonnak. 

Hasonló a helyzet Ohióban, ahol ma két felmérés is napvilágot látott. Az egyik Clintonnak, a másik Trumpnak mér egyetlen százaléknyi előnyt. A CBS/YouGov, mely most Trumpot hozta ki győztesként, egy hónapja még 4 százalékos előnyt jósolt az egykori külügyminiszter-asszonynak.

17.25 – Magyarországi menekültekkel riogat Trump

Alább már mutattuk a republikánus jelölt legutolsó kampányvideóját, amelyben az itthonról ismert világösszeesküvés és Sorosozás is felbukkan. Az Index azt is kiszúrta, hogy az M1-es autópályán vonuló menekültek is megjelennek a videóban, Trump velük riogatja választóit. Semmi új a nap alatt…

16.45 – Egy női jelöltség nehézségei

hillary-clinton-bill-clinton-nostalgia-economy-b.jpg

Ha nyer kedden, Hillary Clinton lehet az Egyesült Államok első női elnöke. Hosszú út vezetett azonban idáig, amely során nem csak a szokásos nehézségekkel kellett megküzdenie, de azzal is, hogy nő. A Politico hosszú portrét közölt Hillary életútjáról, amelyből kiderült, a politikusnak rengeteg kompromisszumot kellett megkötnie ahhoz, hogy idáig jusson. Mikor férjét, Bill Clintont Arkansas állam kormányzójává választották 1979-ben, Hillary pedig megpróbált erős nőként fellépni, és még azt is elutasította, hogy felvegye férje vezetéknevét. Két év múlva, 1981-ban Bill elveszítette a kormányzóságot. Hillary visszavonulót fújt, felvette a Clinton nevet, és tradicionálisabb nőszerepbe kényszerítette magát. 1983-ban újra Arkansas First Lady-je lehetett, egészen 1992-ig. Ebben az évben Bill az elnökségért is elindult, és nyert is. Hillary újra belevetette magát a politikába, az egészségügyi reform lett az ő zászlóshajója, ám újra visszavonulót kellett fújni, ha azt akarta, hogy Bill egy második elnöki mandátumot is nyerhessen.

Ezután került nyilvánosságra Bill házasságtörése, de Hillary úgy döntött, még így is mellette marad. Egész további, 2000-től már önálló politikai karrierjét is ez a kettősség jellemezte. Sokan túl erős és független nőnek tartották, mások meg épp azt rótták fel neki, hogy túlzottan próbál megfelelni a társadalom által előírt női szerepeknek. Kedden kiderül, vajon ez a kettősség előnyére vagy hátrányára válik-e majd.

16.05 – A globális felmelegedés és a jelöltek

Szinte alig találni olyan területet, ahol Clinton és Trump szakpolitikái megegyeznének, de a globális éghajlatváltozás kétségtelenül az egyik olyan pont, ahol a két jelölt legradikálisabban különbözik. Hillary folytatná az Obama által elindított programokat, amelyek célja az ország széndioxid-kibocsátásának 30 százalékos csökkentése. Emellett Clinton programjában azt ígéri, hogy minden amerikai háztartás energiaigényét napenergiával elégítené ki. Trump ezzel szemben „kínai átverésnek” tartja a globális éghajlatváltozást, kivonulna a Párizsi Egyezményből, és megszüntetné az Obama által elindított „tiszta energia” programot.

Egy friss kutatás szerint egy nyolc éves Trump-elnökség 3,4 milliárd tonnával több széndioxid-kibocsátást eredményezne, mint egy Clinton-mandátum.

lux.jpg

15.30 – Kampányrap Clintonért

Hillary rengeteg amerikai híresség támogatásával büszkélkedhet. A HBO népszerű sorozatának, a Csajoknak (Girls) a főszereplője és alkotója, Lena Dunham például egy egész rapszámot is költött neki.

15.00 – A terepmunka dönt?

A választások nem csak nagygyűlésekről és kampányvideókról szólnak, de arról is, ki tudja jobban mozgósítani támogatóit a választás napján. Vagy a korai szavazást lehetővé tévő államokban: a választás előtti hetekben. A Politico megkérdezett rengeteg aktivistát arról, mit gondolnak, hogyan teljesít pártjuk a mozgósításban. Azokban az államokban, ahol a legtöbb korai szavazat leadására lehet számítani (Colorado, Florida, Iowa, Nevada, Észak-Karolina, Ohio és Wisconsin) a megkérdezett demokrata aktivisták több mint kétharmada értékelte jobbra saját kampányát a republikánusokénál. Az aktivisták Coloradóval, Nevadával, Észak-Karolinával, Ohióval és Wisconsinnal kapcsolatban voltak a legmagabiztosabbak. Floridában és Iowában a Politico szerint a republikánus kampány is elég erős.

Már az előválasztások során egyértelművé vált, hogy Donald Trump nem túl jó a mozgósításban, inkább a nagygyűlések és médiamegjelenések érdeklik őt. A Politicónak nyilatkozó republikánusok most is inkább a nagy botrányok hatásában, mintsem a mozgósításban bíznak. Pedig épp utóbbiban rejtőzhet Hillary győzelmének titka.

14.20 – Szakpolitikák helyett iszapbirkózás

Egy szeptemberben napvilágot látott kutatás szerint a nyári jelölőkongresszusok idején a hírek csupán 8 százaléka foglalkozott a jelöltek szakpolitikai javaslataival. Egy másik, október végi kutatás pedig ennél is lehangolóbb képet fest. A három legfontosabb kereskedelmi csatorna esti híradói összesen csak 32 perc műsoridőt szenteltek szakpolitikáknak 2016 legeleje óta. Nyolc évvel ezelőtt ez az összesített szám 220 percre rúgott.

A 32 percnyi szakpolitikai műsoridőhöz képest a három csatorna idén összesen 100 percet szentelt Hillary email-botrányának, és csak az előválasztások során (vagyis az első félévben) 333 percet Donald Trump különböző kirohanásainak.

13.47 – Titkosszolgálatnak kellett lemenekítenie Trumpot a színpadról

Szombat este, a Nevada állambeli Renóban tartott nagygyűlést Trump, amikor a közönség soraiból többen fegyvert kiáltottak. A jelöltet védő titkosszolgálatok lemenekítették őt a színpadról, ám később kiderült, hogy csak egy békés ellentüntető miatt volt a felfordulás. A férfinél nem találtak fegyvert, csak egy „Republikánusok Trump ellen” feliratú táblát tartott.

Trumpra egyszer már korábban is ráijesztett egy ellentüntető, akkor készült ez a csodálatos mém is:

giphy_1.gif

13.25 – Donald Tusk: „Egy Donald több mint elég!”

Az Európai Tanács elnöke, a lengyel Donald Tusk tegnap egy vicces tweettel tette egyértelművé, ki mellett is áll az amerikai elnökválasztáson: „A feleségem legutóbbi megjegyzése: egy Donald több mint elég!”

13.10 – Milyen lehetőségek állnak Trump előtt? (2)

Korábban már felvázoltunk egy győzelmi utat: ez Pennsylvania 20 elektorának elhódítása. A Politico második forgatókönyve szerint, ha Pennsylvania meghódítása nem működik, akkor Iowa, Nevada, New Hampshire és Maine állam 2-es számú kongresszusi körzetének elektorait kell megszereznie a győzelemhez. Ahogy a FiveThirthyEight alábbi ábráján is látszik, ez már egy igen nehéz forgatókönyv. Még ha Iowát tényleg sikerül is elvinnie, New Hampshire még mindig Clintonhoz húz inkább, és amint az előbbi posztból láthattuk, Nevada is elúszni látszik a republikánusok számára.

kukac.JPG

Ha tehát Clinton megőrzi Pennsylvaniát és New Hampshire-t már akkor is győzött. Adjuk ehhez hozzá Nevadát, és Trumpnak vége. De épp az az ijesztő, hogy nagyon nem lehet tudni, mi lesz a végeredmény ezekben az államokban, vagyis ilyen kevésen múlik az egész.

12.40 – A demokraták már megnyerték Nevadát?

Lezárult a korai szavazás időszaka Nevada államban, és a CNN beszámolója szerint az is lehet, a demokraták már most megszerezték az államot. Az eddig összesített adatok szerint a demokrata szavazók ugyanolyan arányban vettek részt a korai szavazáson, mint négy éve, amikor Obama hét százalékos előnnyel nyerte el az állam hat elektorát. Egyes körzetekben a regisztrált demokraták korai szavazókedve még a négy évvel ezelőttit is fölülmúlta. Az állam szintjén a demokrata szavazók 6 százalékkal többen voksoltak, mint a republikánusok, és ha tényleg saját pártjuk jelöltjét választották, akkor Hillary előnye már most olyan nagy, hogy a választás napján sem fordítható meg.

Nevada egy nagyon fontos csatatér a két jelölt számára, hiszen egyszerre ad otthont rengeteg latinónak, akik a demokraták felé hajlanak, és rengeteg diploma nélküli fehér dolgozónak is, akik inkább Trump felé hajlanak. A korai szavazatokból az előbbiek győzelme olvasható ki.

12.10 – Soros a Trump-kampányban is mumus 

Nem csak nálunkfelé működik a Soros-kártya. Tegnap jött ki a republikánus jelölt utolsó kampányvideója, amelyben Soros György is felbukkan. A videó szerint egy létezik egy globális összeesküvés, amelynek célja, hogy szegénységben tartsa az amerikai polgárokat, és bevándorlókat szabadítson rájuk. Ennek a világ-összeesküvésnek Hillary Clinton a képviselője, sugallja a videó, Trump pedig az amerikai nép megvédésén dolgozik. Milyen ismerős, nem?

11.35 – Mi okozhat álmatlan éjszakákat Hillarynek?

Az email-botrány múlt pénteki kiújulása komoly károkat okozott Clintonnak, ám úgy tűnik, mostanra sikerül stabilizálnia a helyzetét. Mindettől függetlenül még rengeteg olyan veszélyforrás van, ami álmatlan éjszakákat okozhat a demokrata jelöltnek. A FiveThirtyEight a következőket gyűjtötte össze:

  1. Ha a feketék részvételi aránya elmarad az átlagostól. Clinton választói koalíciójának egyik legfontosabb pillérét az afroamerikai szavazók alkotják. Ám a korai szavazatok (a választás napja előtt a legtöbb államban már lehetséges korai szavazatokat leadni) eddig azt mutatják, hogy a fontos államokban az afroamerikai szavazók részvételi hajlandósága elég alacsony. Ez persze megfordulhat a választás napján, ám addig is erősen nyugtalaníthatja a demokraták kampánystábját.
  2. Ennek a fordítottja is igaz: ha az egyetemi diplomával nem rendelkező fehér szavazók részvételi hajlandósága megugrik, szintén Clinton győzelmi esélyét sodorhatja veszélybe. Ez a demográfiai csoport az ugyanis, amelyen belül Trump támogatottsága a legnagyobb.
  3. Ha az egyetemi diplomával rendelkező fehér szavazók visszapártolnak Trump mellé. Ez a csoport általában inkább a republikánusok felé hajlik, de a kampány során Trump őrült stílusa elidegenítette őket. Egy pénteki YouGov felmérés szerint azonban visszaszerezte a vezetést Hillarytől ebben a csoportban.

Ha a fenti három esetből csak az egyik következik be, akkor Clinton még rendben van, ám ha kettő akkor már drasztikusan beszűkülnek a lehetőségei, három esetén pedig vége is a játszmának.

11.20 – Mi az az email-botrány?

Az ügy lényege viszonylag egyszerű: a kormányzati protokollt megsértve, a külügyminiszter Clinton saját magánszerveren keresztül folytatta hivatalos emailezéseit, amely akár veszélyes bűncselekménynek is számíthat. A Clinton-stáb szörnyen kezelte a dolgot, előbb próbálták elhazudni, ami újabb lovat adott azok alá, akik titokzatoskodó és korrupt politikusként tartják Clintont számon. Később azzal védekezett, hogy korábbi külügyminiszterek is jártak már így el, ami tényszerűen igaz is lenne, ha egy kampányban csak a tények számítanának.

Mindenesetre az FBI lezárta a nyomozást, miután úgy határozott, nincs elegendő bizonyítéka, hogy büntetőeljárást kezdeményezzen a politikus ellen. Múlt pénteken, másfél héttel a választások előtt azonban az FBI igazgatója levélben tájékoztatta a Kongresszust arról, hogy egy másik ügyben felfedezett bizonyítékok alapján újraindítja a nyomozást az e-mailek ügyében.

11.00 – A kampány 7 arcpirító pillanata

A tömegmédia korszakában minden kampány tele van kisebb-nagyobb botrányokkal, beszólásokkal, a jelöltek így próbálják meg felhívni magukra a választók figyelmét. De a valóságshow-sztárból elnökjelöltté avanzsált Trump egészen ismeretlen mélységekbe süllyesztette a közbeszédet. Szinte lehetetlen választani a rengeteg sértés, övön aluli ütés és gerinctelen támadás közül, de megpróbálkozunk.

  1. Az alaphangot Trump tavaly nyáron adta meg, amikor bejelentette, hogy indul a Republikánus Párt jelöltségéért, azzal, hogy erőszaktévőknek és gyilkosoknak nevezte a Mexikóból érkező bevándorlókat.
  2. Egy évre rá, rátámadt a demokraták jelölőkongresszusán beszédet mondó, idős amerikai-muszlim szülőkre. A pár Trump azon kijelentésére reagált, miszerint elnökké választása esetén kitiltana minden muszlimot az országból. Khizr és Ghazala Khan fia az amerikai hadseregben harcolva halt meg, ezért úgy érezték, Trump megsérti fiuk emlékét, és megkérdőjelezi hazafiasságát. Trump válaszként rátámadt a gyászoló anyára.
  3. Miután orosz hekkerek feltörték a Demokrata Párt szervereit, Trump felkérte őket, hogy törjék fel Hillary Clinton szervereit is, cserébe busás jutalmat ajánlott.
  4. Miután az egyébként republikánus szimpátiákkal rendelkező Fox News csatorna műsorvezetője, Megyn Kelly kényelmetlen kérdéseket tett fel neki a nőgyűlölő kijelentései miatt, Trump azt írta Twitteren, bizonyára azért volt ilyen támadó, mert épp „vér jött ki a valahonnanjából”.
  5. Egy évekkel korábbi titkos felvétel tanúsága szerint az ingatlanmágnás azzal kérkedett, hogy bármit megengedhet magának a nőkkel szemben, akár akaratuk ellenére is fogdoshatja őket. Magyarán: szexuális bántalmazással büszkélkedett. A felvétel napvilágra kerülése után, „öltözői beszélgetésnek” minősítette kijelentéseit.
  6. Egy augusztusi rendezvényén Clinton meggyilkolására utalgatott a pódiumról.
  7. Szintén egy nagygyűlésén gúnyolta az egyik újságíró fogyatékosságát, miután az kritikus cikket írt róla.

x_lon_trump_151126_nbcnews-ux-1080-600.jpg

10.30 – Milyen lehetőségek állnak Trump előtt (1)

Az utóbbi napokban nagyon sokan próbálták kiszámolni, hogy milyen lehetőségek is állnak Donald Trump előtt. Minden feltételezés abból indul ki, hogy Trumpnak el kell hódítania egy vagy több olyan államot, amelyet jelenleg Hillary biztonsági csomagjába sorolnak. Mivel az elnök személyéről nem az dönt, hogy ki kapja országosan a legtöbb szavazatot, hanem az, hogy ki szerzi meg az államoknak népességarányosan kiosztott elektorok többségét (270-et), így akár egyetlen nagyobb állam elhódítása is teljesen megfordíthatja a versenyt.

penn.JPG

A Politico szerint a republikánus jelölt számára az egyik lehetőség Pennsylvania állam 20 elektorának a megszerzése. Hillary itt jelenleg három és fél százalékos előnnyel rendelkezik, ám egy november 3-i felmérés döntetlenre hozta ki őket. Trump kezdettől fogva nagy figyelmet szentelt ennek az államnak, nyáron itt mondta el a szabadkereskedelmi egyezmények elleni nagy beszédét is. Az elmúlt héten is sokat kampányolt itt. Pennsylvania fontosságával Clinton is tisztában van, hétfőn itt tartja majd utolsó nagygyűlését, amelyen egyszerre lép fel férjével, Bill Clintonnal, illetve Barack és Michelle Obamával.

10.00 A FiveThirtyEight súlyzott közvélemény-kutatási átlaga szerint szombaton Clinton kevesebb mint három százalékponttal vezet Trumppal szemben. A RealClearPolitics átlaga pedig csak 1,7 százalékra teszi az egykori külügyminiszter és First Lady előnyét. Ez 64,4 százalékos győzelmi esélyt jelent Hillarynek, 35,6 százalékost Trumpnak. A 70 százalék alatti győzelmi esélyek bizony azt jelentik, hogy bármi megtörténhet.

capture_3.JPG

9.30 Kevesebb mint három nap van hátra, hogy kiderüljön, ki is lesz az Egyesült Államok 45-ik elnöke. A kampány már lassan másfél éve tart, hiszen előbb a két nagy párt – a jobboldaliként számon tartott Republikánus Párt, illetve a liberális Demokrata Párt – előválasztásokon döntöttek elnökjelöltjeik személyéről, az igazi összecsapás ezért csak nyár óta tart. Az amerikaiak 59 százaléka már októberben úgy nyilatkozott, belefáradt a kampányba, az utolsó napok pedig különösen feszültre sikerültek. Az FBI újranyitotta Hillary Clinton e-mail-botrányát, és emiatt Trump ijesztően közel került hozzá a felmérésekben. Erről bővebben itt írtunk:

Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.