Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Polt Péteri ügyészség mintájára kebelezné be a Fidesz a bíróságokat politikai ügyekben

Ez a cikk több mint 7 éves.

„A tervezet megalkotásának célja előttünk még most is ismeretlen” – áll az Országos Bírósági Hivatal (OBH) harminc oldalas elemzésében, amelyet a Fidesz közigazgatási bíróságok kialakításáról szóló tervezetéről írt. Hogy érthető legyen, lefordítom, mit jelent a mondat: semmilyen szakmai indoka nincs a tervezetnek,az csak a Fidesz hatalmi érdekeit szolgálja.

00145843.jpeg

(Fotó: Népszava)

Pedig az OBH-t nehéz baloldali kötődéssel vádolni, vezetője az Handó Tünde, aki Szájer József fideszes EP-képviselő felesége. De nem csupán a bíróságok szakmai munkáját ellenőrző testület, hanem a munkaügyi bírák is tiltakoznak a rendelet ellen, és nem véletlenül.

A tervezet lényegében leválasztaná a bírói karról a közigazgatási bíráskodást, amely olyan, több esetben politikai döntések felülvizsgálatáért lesz felelős, mint a gyülekezési törvény (ne feledjük, új gyülekezési törvény készül, amelyben nem tudjuk még, ki kapja majd meg az engedélyezés jogát), a médiahatóság és a versenyhivatal döntései, egyes választási ügyek, vagy átláthatósági ügyek, például a közérdekű adatok kezelése.

Az új közigazgatási bírói kart pedig kivennénk a viszonylag független bírósági intézményrendszerből. Azért viszonylag független, mert bár számos esetben döntenek a bíróságok jelenleg is a kormány kedvének nem megfelelően, de számos esetet tudunk említeni, amikor politikailag kínos ügyekben furcsa döntések születnek. Az Alkotmánybíróság és a Kúria esetében is arról szól a városi pletyka, hogy a necces ügyekben inkább a kormánypárt felé hajlik a bírók keze, és csak a teljesen egyértelmű ügyekben mondanak ellent neki, amikor már a szakmai reputációjuk kerülne veszélybe.

Az új szabályozás egy külsős, a közigazgatásból érkező embert ültetne a bíróságok élére, akinek a többi bírói vezetőtől eltérően kilenc éves mandátuma lenne, és pályáztatás, illetve megfelelő vezetői tapasztalat nélkül is ki lehetne nevezni. (A 444 szerint a posztra a Nemzeti Választási Irodánál magát egyértelműen megégető Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság jelenlegi vezetője az egyik legesélyesebb.) De újraosztanák az eddigi munkaügyi és közigazgatási bíróságok regionális székhelyeit is, ezzel számos bírót költözésre vagy szakterület-módosításra, illetve pályaelhagyásra ösztönözve (főleg a fellebbviteli bíróság székesfehérvári helyszínével). Új bírót pedig ki lehetne nevezni majd a közigazgatásból is, bírói gyakorlat nélkül, sőt az új bírák felét kötelezően innen kéne felvenni, akik egy zárt, politikusok uralta hierarchikus rendszerből érkeznének független bírói döntéseket meghozni.. Ezekkel a módosításokkal pedig majdnem egyértelművé válik, hogy a cél az eddigi bírák egy részének elküldése, és a helyükre Fidesz-káderek ültetése a közigazgatásból.

Hogy mi motiválja ezt a lépést a Fidesz részéről, az egyenlő azzal a kérdéssel, mi is lesz a következménye egy ilyen átalakításnak. Az elmúlt évben, bár számos esetben a Fidesznek kedvező döntés született, a bíróságok olyan nagy ügyeket nyitottak ki vagy erősítettek fel, mint a Nemzeti Választási Irodánál történt balhé, vagy a közérdekű adatigénylések kapcsán a korrupció kérdését – itt elég csak az MNB alapítványainak ügyére gondolni.

És most ez lehet a következmény, a politikai hozadék: kevesebb közérdekű adatigénylés jogossá nyilvánítása bíróságon, a politikailag necces ügyekben még több Fidesznek kedvező döntés. Lényegében az utolsó, valamennyire független jogállami rés betömése.

Ha pedig azt akarjuk modellezni, milyen egy olyan bíróság, amelyet egy Fidesz által kinevezett vezető irányít, elég csak átnézni a Kúria szomszédságába, és megnézni, mit csinál ott Polt Péter a Legfőbb Ügyészség élén. Ugye nem akarunk ilyen bíróságokat?

Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!

Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.