Németországban régen várt módosítást szavazott meg a parlament a nemi erőszakkal kapcsolatban, szigorúbb lett az erőszak eddig meglehetősen tág definíciója. Mostantól kezdve akkor is büntetendő, ha az áldozat „csak„ szóban védekezik, és hárítja az erőszaktevő szexuális gesztusait. A törvénymódosítás körüli vitában 2 bűnügy kapott fontos szerepet: a tavaly szilveszter éjjel elkövetett, több mint ezer nőt érintő támadások mellett, egy német modellel szemben elkövetett erőszak esete, amelyet a bíróság a közelmúltig nem talált büntethetőnek.

Szimpátiatüntetés június 27-én Gina-Lisa Lohfink mellett

Magyarországon az utóbbi kevésbé ismert: Gina-Lisa Lohfink, német modell, celeb és a Germany’s Next Topmodel verseny volt résztvevője, 2012-ben egy éjjel két férfi társaságában találja magát, akik szexuális aktust kezdeményeznek, esetleg előtte nyugtatócseppekkel bedrogozzák a nőt. A két férfi videófelvételt készít, amelyen látszik az aktus, és ahogyan Lohfink védekezik. „Hagyd abba!” – kiáltja többször. A videót elküldik ismerősöknek, felrakják a netre, eladják a sajtónak. Lohfink vádat emel a két férfi ellen, először a videó illegális terjesztése, majd nemi erőszak miatt. A férfiakat nagyjából ezer eurós bírsággal büntetik, a videó illegális eladása miatt. Lohfinkot pedig a bíróság 24.000€ bírságra itéli – a szexuális erőszak hamis vádja miatt. A videófelvétel a bíróság szerint ugyanis nem bizonyítja a megerőszakolást.

A modell az ítélet után fellebezett, és a per 2016. június 24-én folytatódott. A bírósági szóvivő azt mondta a videóra, hogy gusztustalan, ahogyan a férfiak Lohfinkkel bántak. De ez nem büntethető – egyelőre…

Alig tíz nappal később, 2016. július 7-én, a német heti- és napilapok címlapján a legfőbb hír: a német parlament (Bundestag) kormánykoalíciót alkotó két nagy pártja, a keresztény-demokrata CDU és a szociáldemokrata SPD egyhangúlag megszavazta a szexuális erőszakról szóló törvény szigorítását.

A törvény legutoljára 1997-ben lett módosítva, amikor végre a házasságon belüli szexuális erőszak is büntethető lett. Azóta nőjogi és emberi jogi aktivisták, jogászok és politikusok sokasága küzdött azért, hogy az erőszakot akkor is büntetni lehessen, ha az áldozat/túlélő nem kézzel-lábbal védekezik (amit ráadásul neki kell bebizonyítania).

2016. július 7. óta „a nem nemet jelent”, vagyis az áldozat szóban való védekezése vagy sírása elég bizonyíték arra, hogy  ő nem egyezett bele a szexuális aktusba vagy zaklatásba, tehát megerőszakolták. Továbbá szintén büntethető ha a nő akarata ellenére fogdossák intim testrészeit.

Ennek a törvénymódosításnak érdekében több évtizede küzdenek az aktivisták. 2011-ben Németország aláírta az Isztambuli Egyezményt a Nők Elleni Erőszak Ellen, ennek következményeként az eddigi szexuális erőszakról szóló törvényt is szigorítani kellett. De az első, 2015. áprilisi változatban még nem jelent meg a „nem az nem” jelige.

Eddig a CDU blokkolta a szigorítást. De a 2015. december 31-ei éjjel, és a „kölni események” következményeként egyszerre gyorsabban kezdtek őrölni a törvényhozás malmai. A szilveszter éjjel, mikor egy kb. ezer fős, ittas férfiakból álló csapat több mint ezer  nőt megfogdosott, szexuálisan zaklatott, megmutatta, hogy az eddigi törvény nem véd eléggé a szexuális zaklatás és erőszak ellen. A nők, akiktől pénzt vagy mobilt loptak, megvádolhatta a tettest, de akit akarata ellenére intim helyeken fogdostak, az nem.

Esetleg segített a törvény szigorításában, hogy – ahogyan a média hangsúlyozta – „észak-afrikai kinézetű” férfiak vettek részt a zaklatásban. A szigorítás még két paragrafust tartalmaz: egyrészt egy csoport által elkövetett zaklatás külön büntethető. Ez a megfogalmazás azt a nehézséget okozza, hogy nem tudni pontosan egy nagyobb csoportból, ki tettes és ki „csak” bámészkodó. Másrészt, a vádlott tartózkodási engedélye veszélybe kerül, ha több mint egy év börtönbüntetésre ítélik. A német Zöld párt (Die Grünen) és a baloldali ellenzéki Die Linke teljes parlamenti frakciói ennek következtében tartózkodtak a törvényről való szavazástól, ezzel kifejezve, hogy nem értenek egyet a paragrafusokkal, melyek egyértelműen a „kölni eseményekre” reagálnak. „Ezzel a bevándorlótörvényt megtorpedózzák, és visszaélnek a női jogokkal” – kritizálta a törvényjavaslatot július 7-én Cornelia Möhring, a baloldali párt nőpolitikai szóvivője. „Egyszerűen aránytalan” – mondta Katja Keul, egy zöld parlamenti képviselő.

De nem csak emiatt korai az öröm a törvény szigorításával kapcsolatban. A módosítás egy progresszív lépés a jó irányba, a női jogok védelmében. Érthető, hogy mennyire örül több nőjogi szervezet, jogászok, akik évtizedeken keresztül küzdöttek azért, hogy a szexuális erőszakot túlélőknek egyszerűbb legyen bebizonyítani a vádat. Évente 8.000-szer emelnek vádat szexuális erőszak miatt Németországban (ez a tényleges erőszak 5-10%-a lehet), és a feljelentések csupán 5%-a vezet a tettes elítéléséhez.

A módosítással ez sem változik: a vádat még mindig az áldozatnak kell bizonyítania, ami semmilyen más bűncselekménynél nincs így. Képzeld csak el, ha egy boltosnak kellene bebizonyítani, hogy kirabolták, vagy egy cégnek, hogy egy munkatárs pénzt sikkasztott? Bizony nagyon nehéz bebizonyítani, hogy megerőszakoltak, ha előtte bedrogoztak, ha félsz, ha teljesen magatehetetlen vagy. És akár a szóbeli, akár a fizikai védekezést kell bebizonyítani, csak nagyon kevés esetben létezik egy videó a tettről. Még a szigorítás után is csak két állítás áll szemben egymással.

Gina-Lisa Lohfink pere sem dőlt még el. A videó nem elég, az események időpontjában ugyanis még a fizikai védekezés volt a „helyes” védekezés a nemi erőszak ellen – csak ekkor képez „igazi” szexuális erőszakot a tett. Augusztus 8-án folytatódik a történet, állítás állítással szemben.

Addig is és azután is küzdenek majd az aktivisták, jogászok és egyes politikusok azért, hogy ne csak a „nem” jelentsen nemet, hanem főleg az „igen jelentsen igent”. Ez például több USA-beli államban a helyzet. Ezen túl erősíteni kell a túlélők pszichológiai támogatását, és a rendőrséget, ill. az egész társadalmat érzékenyebbé tenni a szexuális erőszak strukturális alapjai iránt. Azért is, hogy mindenki megértse: minden nő úgy öltözhet ahogy akar, viselhet rövid szoknyát vagy akár szilikont is rakhat a mellébe, mégsem lehet ettől szexuális tárgy.