Sokan megrökönyödtek az Alkotmánybíróság tegnapelőtti döntésén, amelyben a csonka testület nem találta alkotmányellenesnek azt, hogy a devizahitelesek tíz percet sem tüntethettek Orbán Viktor háza és a Kúria épülete előtt. Akkor még rosszabbul lettek, amikor megtudták, hogy Orbán Viktor, valamint a szomszédai nyugalma veszélyben van, ezért a védelmükben újra kell írni a gyülekezési törvényt. Az AB döntése tényleg röhejes, de az új törvénnyel talán nem a világ vége jön el.

Így néz ki egy tüntetés Orbán Viktor házának közelében (Fotó: Máthé Zoltán, Index.hu)

Mit is mondott ki az AB? Azt, hogy nem járt a gyülekezési jog súlyos sérelmével az, hogy a rendőrség, a bíróságok által jóváhagyva előzetesen betiltotta a devizahitelesek által a Kúria és Orbán Viktor háza elé tervezett tüntetéseket. Pedig az egyértelműen következik a határozat indokolásból, hogy ezek az egyedi döntések tarthatatlanok. A Kúria elé tervezett gyülekezést betilthatná a törvény alapján a rendőrség, ha az a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, azonban semmi olyan nem merült fel az eljárások során, ami alapján erre a következetésre juthattak volna a bíróságok. Orbán Viktor és kedves szomszédai magánszféráját pedig egy tíz perces, hangosítás nélküli tüntetés biztos nem tudja megzavarni annyira, hogy emiatt előre be lehetne egy demokráciában tiltani egy bejelentett és szándéka szerint békés gyülekezést. De ami ennél fontosabb, ilyen előzetes tiltó okot a 27 éve megalkotott törvény nem is ismer, ezért a rendőrség erre nem is hivatkozhatna egy tiltó határozatban. Mindez nem érdekelte sem a rendőrséget, sem a határozat törvényességéről döntő bírákat.

Ha mindez benne van az AB-határozatban, akkor miért nem tartotta alkotmánysértőnek a gyülekezések betiltását? Azért, mert a Testület szerint máshol  elmondhatták ugyanazt a sérelmet szenvedett devizahitelesek, amit a Kúria épülete és a miniszterelnök háza előtt akartak, ezért, ha korlátozták is az alapjogukat e tiltással, az nem járt az alapjoguk lényeges sérelmével. Kíváncsi lennék, ugyanez lenne-e az alkotmánybírák álláspontja, ha egy CÖF által bejelentett vonulásra azt mondaná a rendőrség, hogy az Andrássy úton nem lehetséges gyülekezni, mert zavarja az ott lakókat, de helyette nyugodtan masírozhatnak a Margit-szigeten.

A helyzet ennél egy fokkal rosszabb azonban, mert az AB mulasztásos alkotmánysértést is megállapított. Szerinte a törvény ma nem tartalmazza azokat a szabályokat, amelyek alapján a magánszféra védelme biztosítható lenne a kártékony gyülekezésekkel szemben, ezért új szabályokat kell alkotni erre az esetre. Amire a Fidesz bejelentette, hogy akkor új törvény lesz teljesen. Persze ötpárti egyeztetést hívnak össze, aminek pont semmi jelentősége, mert a Fidesz Alaptörvénye alapján a gyülekezési törvény már sima feles törvény lett, így a párt egyedül is újraírhatja az egészet.

Ennek ellenére azt hiszem, hogy két okból sem kell nagyon félni az új szabályozástól, bár az biztos, hogy nehezebb lesz majd tüntetni, és több betiltott gyülekezés miatt kell majd bíróságra menni.

1. A Fidesz nem véletlenül nem nyúlt a gyülekezési törvényhez eddig, és nem véletlenül nem oszlatott a rendőrség az elmúlt hat évben olyan gyülekezéseket, amelyek oszlathatósága mellett bizony szóltak érvek. Senki nem akar látni utcai erőszakot, és az kifejezetten előnyös a kormánypártnak, hogy a tüntetéseken levezetheti az ellenzék a gőzt. Ráadásul így a Fidesz el tudja mondani, hogy Magyarországon továbbra is szabadság van, bezzeg Gyurcsány meg 2006.
2. Vannak olyan kérdések, amelyeket tényleg indokolt szabályozni, ha ezek nem is azok, amelyeket az AB hiányol. Mondok három ilyet. Egy: ma be lehet jelenteni 1000 évvel előre egy akár 2000 éven át tartó tüntetést. Vagyis ma bejelenthetem, hogy 3016-tól 5016-ig szeretnék tüntetni. Kettő: az ugyanazon helyre ugyanazon időben bejelentett gyülekezéseket nem kezeli a törvény, ezért a párhuzamos tüntetéseket köteles a rendőrség tudomásul venni. Ezért volt 2013-ban a Milla tüntetés közepén néhány náci körbekerítve. Három: ha ma azt jelentem be, hogy nyilvánosan fogok embereket kivégezni, akkor azt sem tudja előre betiltani a rendőrség, mert erre az esetre nincs tiltási ok. A rendőrségnek ebben az esetben tudomásul kell vennie a bejelentést, vagy hatáskörének hiányát kell megállapítania, de előzetes tiltó határozatot nem hozhat. És ha megkezdek kivégezni valakit, akkor megkezdődhet az oszlatás.

Van még számos hasonló kérdés, amelyek szabályozást igényelnek. Ugyan nagy bizalmam nincs a Fidesz jogállami elkötelezettségében, az előbbiek miatt mégsem tartok attól, hogy súlyosan elnehezülne a gyülekezési jog gyakorlása. Ha mégis, akkor majd nem törvényesen, és talán már nem is békésen tüntetnek az elégedetlenek.