Igazán nem kell már meglepődnie senkinek, hogy a kormány a jól bevett eszközhöz nyúlt.
Pölöskeiné Gáborné, a KLIK vezetője egy diszkréten visszafogott levélben tájékoztatta az iskolák igazgatóit arról, hogy lesz sztrájk, és hogy mit kell ilyen nehéz időkben tenni. A levél különösen attól lett szép, hogy az „objektivitás jegyében” nem hallgatta el, sőt, inkább azzal kezdte, hogy van amúgy ez a köznevelési kerekasztal, ahol minden fontos, az oktatást érintő kérdés terítékre kerül. És lám csak, a pedagógusok mégis elégedetlenek, és sztrájkolni fognak. KÉTSZER! Pölöskeiné így fogalmaz: „Megítélésem szerint nem csak a párbeszéd kezdődött meg, hanem jelentős változások, illetve azok előkészítése kezdődött meg.” Tiszta szerencse, hogy Pölöskeiné sztrájkról szóló tájékoztató leveléből nem csöpög az a fajta elfogultság, ami már-már politikai iránymutatásnak is nevezhető…
A párbeszéd megkezdéséről legyen elég annyi: kedden a Civil Közoktatási Platform (CKP) szakértő delegációja várta a kormány képviselőit, hogy tárgyaljanak arról a 12 pontos sürgős intézkedéseket követelő listáról, amelyet azért állítottak össze, hogy a legfontosabb problémákat orvosolják az oktatásban. A kormány képviselői közül senki sem jelent meg ezen a tárgyaláson. De még azt is elfelejtették közölni, hogy nem jönnek. Többek közt ez az oka annak is, hogy április 15-én kétórás figyelmeztető sztrájkra kerül sor a közoktatási és köznevelési intézményekben…
A levél folytatásából kiderül az is: „Ugyanakkor a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógus Szakszervezet képviselői a folyamatos tárgyalások ellenére munkabeszüntetés szervezésébe kezdtek, illetve ilyen tartalmú felhívást tettek közzé.”
Holott, aki kicsit is járatos az ilyen típusú küzdelmekben, jól tudja, hogy egy jól sikerült sztrájk nagyobb nyomatékot adhat a tiltakozók eddig félvállról vett érveinek – azaz nincs semmilyen ellentmondás a sztrájk és a tárgyalások között.
Pölöskeiné levele ezután már csak felsorolja, tulajdonképpen mit is kell tenniük az intézményeknek, amikor a pedagógusok sztrájkolni akarnak…
De csak hogy érezzük, mennyire szigorú szemöldökkel és értetlenkedéssel fogadja az oktatási kormányzat a pedagógusok sztrájkjait,, érdemes egy pillantást vetni a következő félmondatra: „Abban a – szélsőséges – esetben ha az intézmény minden közalkalmazottja részt vesz a sztrájkban…” Nos, akkor az talán már tényleg azt jelenti, hogy valami nagyon nincs rendben az oktatásban, nem? Elég szerencsétle dolog ezt a szélsőségek kategóriába rakni.
Palkovics László oktatási államtitkár ennél viszont még egy fokkal konkrétabb módon igyekezett ráijeszteni a tanárokra. A Népszabadságban megjelent interjúban hívta fel a figyelmet arra, hogy „az a tanár, aki bent van az épületben, sztrájkolónak minősül, Aki viszont nem tartja meg az órát, hanem az utcán tiltakozik, az munkajogi következményekkel nézhet szembe.”
Palkovics eszerint nem igazán van tisztában azzal, mit is jelent egy sztrájk. A sztrájk során ugyanis a pedagógus nem megy ki az utcára. Bent van, és nem tart órát. Ezért érthetetlen, miért érezte az államtitkár fontosnak jelezni, hogy itt „munkajogi következményekkel” kell szembenéznie annak, aki az utcán tiltakozik. Szó sem volt ugyanis arról, hogy az utcán tiltakoznának a tanárok. És az állítás első feléről: azt azért talán nem ártott volna jeleznie Palkovicsnak, hogy nem minden, az iskolában tartózkodó tanár sztrájkol. Azok sztrájkolnak, akik nem tartják meg az óráikat. Így ugyanis Palkovics szavai azt sugallják, hogy aki az utcán van, azt megbüntetik, aki bent van, az meg sztrájkol. Ebben a formában egyik állításnak sincs létjogosultsága.
A tanárok ugyanis bent sztrájkolnak (már aki akar, természetesen semmi sem kötelező), odakint viszont a társadalom támogató rétegeit várják, akik egyetértenek a tanári tiltakozással. Vagy őket akarja Palkovics megbüntetni? És mi lesz azokkal, akik ezen a napon kockás ingben mennek ki az utcára? Azoknak is büntetés jár majd?
Ez a kis kommunikációs elrugaszkodás a valóságtól természetesen nem szokta zavarni az oktatási kormányzat szereplőit, ha arról van szó, hogy rá kell ijeszteni a pedagógusokra.
A tiltakozás eddigi eseteiben így akadályozták és félemlítették meg a tiltakozó tanárokat:
http://kettosmerce.blog.hu/2016/03/03/listazta_a_klik_kik_maradtak_otthon_a_hetfoi_diaksztrajkon
A kormánypropaganda helyenként jól is működik (sajnos), ugyanis egy debreceni iskolaigazgató már levelet is írt tantestületének, amiben MEGTILTJA a sztrájkot, mondván, hogy az nem is sztrájk (vajh akkor a PDSZ mit hirdetett meg?). És a Kettős Mércéhez beérkező információk szerint Kaposváron van olyan intézmény, ahol az igazgató nem csak a sztrájkot, de még bármilyen petíció aláírását is megtiltotta – természetesen szigorúan szóban, nehogy véletlenül nyoma maradjon a kijelentéseinek. Sztrájkolni egyébként jelen helyzetben minden pedagógusnak joga van. Függetlenül attól, hogy tagja-e bármilyen szakszervezetnek vagy sem, ezt nekik senki sem tilthatja meg. De most őszintén: miért tiltana meg amúgy egy igazgató egy sztrájkot?
A nyomásgyakorlás furmányos eszközei ellenére is úgy tűnik, holnap az országban rengeteg helyen fognak sztrájkolni a pedagógusok az iskolákban, és szolidaritási gesztusokkal támogatásukat kifejezni az emberek az utcán. A a diákok és a szülők megmozdulásai mellett több, más ágazati szakszervezet is csatlakozott a felhíváshoz, megmozdul például az egészségügy, a szociális ágazat és a közművelődésiek, és remélhetőleg mindenki, aki úgy érzi, hogy saját, személyes jelenlétével segítheti a pedagógusok harcát. Hogy mi fog történni holnap az iskolákban és az iskolák előtt, azt itt olvashatod el:
És ha már az igazgatóknál tartunk: továbbra sem sokat tudni arról, hogy az igazgatóknak szervezett országos igazgatói konferenciának (ahová először 300 intézményvezetőt terelt egybe Balog Zoltán miniszter, majd turnézni is kezdett vele) mi a pontos értelme. Az biztos, hogy az ezeken a konferenciákon felmerülő kérdésekre az egységes válasz mindig az, hogy a köznevelési kerekasztal foglalkozik velük. Így tulajdonképpen tényleg nehéz megítélni, hogy van-e értelme ezeknek az egyeztetéseknek. A köznevelési kerekasztalban olyan szakértői csoportok ülnek, mint a Fekete György által elnökölt Magyar Művészeti Akadémia és a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége. Csak összehasonlításként: a Civil Közoktatási Platformnak, amellyel nem hajlandó a kormány tárgyalni (maximum beterelné őket a saját kerekasztalába), 58 tagja van, köztük 5 szakszervezet, 26 szakmai szervezet, több szülői és diákképviselet és civil mozgalmak vesznek részt.
Támogass havi 1000 forinttal:
A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 220 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!
