A csütörtöki aleppói orosz-aszadista offenzíva után két dolog kezd biztossá válni: a szíriai lázadók elveszítik a háborút, és Európa elhúzódó menekültválságra számíthat. A törökök egyelőre azt tették, amit szíriai válsághelyzetben eddig mindig: most éppen az eddig szinte folyamatosan működő kiliszi határátkelőt zárták le a negyvenezer, Aszad megtorlása és a mészárlás elől menekülő ember elől. Előbb-utóbb azonban valószínűleg megnyitják. Még ha elvonul is Szíria e tájáról a háború, azt a damaszkuszi rezsim hírhedten kegyetlen megtorlásai követhetik.
A csütörtöki nap folyamán az Aszadot támogató orosz légierő döntő csapásra szánta el magát Szíriában. Klasszikus villámháborús taktikával először mindennél hevesebb bombázásokkal megtisztította a terepet, amelynek nyomán a rezsim szárazföldi erői mélyen benyomultak az Aleppó körüli, lázadók által ellenőrzött területre, bekerítéssel fenyegetve az évek óta a hadseregek között megosztott város lázadó kerületeit.
A katonai akciónak a lázadók egyelőre nem tudtak ellenállni, és Aszad katonái elől megindult az érintett területekről a menekülők áradata, akik életüket és maradék tulajdonukat mentve a török határátkelő, Kilis felé vették az irányt. A török hatóságok a legutóbbi hírek szerint a határátkelőt a hirtelen áradat elől lezárták, így helyi becslések szerint több mint negyvenezer ember ragadt a kerítés szíriai oldalán. Szíriai segítők a hírek szerint csak ma kezdhettek el nagyméretű sátrakat felállítani számukra.
A legújabb hírek szerint pedig a Szíria észak-nyugati csücskében található, a kurd YPG által ellenőrzött Afrin kanton megegyezett a szomszédos lázadó parancsnokokkal arról, hogy nagy számú aleppói menekültet fogad be területére.
Az egyik legerősebb lázadó alakulat, a politikai iszlamista Ahrar al-Sham (Szíria Felszabadítása) brigád egyik parancsnoka szerint Aszad előretolt támadó alakulatai elsősorban külföldi, siíta milíciákból (afgán hazara, iráni, iraki siíta katonákból) áll. Ugyanakkor damaszkuszi palotai források egy kuvaiti médiumnak úgy nyilatkoztak, éppen Amerika az, aki „bárkit, aki oroszellenes, támogat Szíriában.” Így a dzsihádista Al-Nuszra és más szélsőséges szervezetek, és részben csecsen, ingus, üzbég zsoldosokból álló egységek is meg tudták vetni lábukat a lázadó területeken, amely viszont egyértelmű orosz célponttá tette Aleppót.
Egyrészről egyértelmű bizonyosságot nyert az, amit már eddig is nagyjából tudtunk: az orosz légierő elsősorban nem az „Iszlám Államot” hanem ezeket az ISIS-szel és Aszaddal is harcoló lázadókat támadja és morzsolja föl. Az ISIS legyőzése ugyan talán céljai közé tartozik, de nem a legfontosabb.
Amiről eddig viszont csak a tippversenyek mentek, tehát hogy mi lesz pontosan a háború utáni Szíria sorsa, most nagyjából körvonalazódni látszik: a konfliktus a felemás nyugati katonai stratégia kudarcával fog végződni. Az amerikaiak és NATO-szövetségesei, valamint az arab Öböl-államok és Szaúd Arábia ugyanis a szunni fegyveres alakulatokat támogatták Aszad, majd az ISIS elleni harcban is. Ezek, most olybá tűnik, végleg vesztésre állnak. A hadszíntéren tehát három fő fél látszik kialakulni, amennyiben a lázadó zónát Aszad és az oroszok sikerrel számolják föl:
- A siíta kormányerők és külföldi segítőik (Hezbollah, Irán, Oroszország)
- Az „Iszlám Állam”
- A kurd szövetségi kantonok
A felek közül hivatalosan mindegyik ellenséges mindegyikkel, a kurd kantonok azonban elsősorban az ISIS ellen harcolnak, és még ha időről-időre voltak is fegyveres konfliktusaik az Aszad-rezsimmel, ők az egyetlen szíriai harcoló ellenzéki frakció, amelyet az oroszok eddig nem bombáztak. Ha szövetségre lépésük teljesen elképzelhetetlen is, valamiféle megegyezés a két fél között erősen valószínűsíthető, amennyiben közös határaik lesznek.
Ez azonban a dzsihádista terroristák és a megtorlásra szomjazó rezsim közé rekedt szunni többség számára kevés vigaszt jelent. Ha az események a mostani mederben haladnak tovább, az kétségtelenül kőkemény politikai megtorlóakciókat és etnikai tisztogatásokat fog jelenteni Nyugat-Szíriában, amint eljön a tavasz.
Ez pedig a jelenleg egymillió menekültet fogadó Európa és a több mint négymillió üldözöttet elszállásoló környező országok felé is további milliós embertömegek érkezését fogja jelenteni. És akkor a többségre, akiknek nincs szándékában vagy nem áll módjában elhagyni az országot, még ki sem igen tértünk. Ahogyan az egy, jelenleg Aleppó városában tartózkodó szír aktivista interneten terjedő összefoglalójából kiderül, a forradalom vagy valamiféle politikai cél már kevés szírt érdekel:
„A civileknek nincs beleszólásuk abba, mi fog történni Szíriában. A legtöbben egy tál rizzsel készülnek a jövőre: ha Aszad nyer, ünneplő tömegként szórják majd a rizst a katonák lábaihoz, ha bevonulnak az oroszok, oroszul tanul majd mindenki, ha bevonulnak az amerikaiak akkor meg angolul. Ha a szaúdiak jönnek, akkor pedig manszafot fűzünk majd nekik a rizsből.”
Nagyjából mindegy tehát, csak béke legyen. És egy darabig épp az nem lesz.
A szíriai béketárgyalások kudarca
Öt nap tárgyalás után holtpontra jutottak a „Genf-3” béketárgyalások Szíria ügyében. A különböző harcoló feleket támogató hatalmak tárgyalását fel kellett függeszteni, mivel alapvető pontokban sem tudtak megegyezni. A lázadó szíriai csoportok eleve bojkottal fenyegettek, amennyiben Aszad alapvető humanitárius fegyverszünetnek sem tesz eleget a tárgyalások idejére. Aszadék és az oroszok erről hallani sem akartak, hiszen épp nyerésre állnak. A másik fontos probléma persze az, hogy a harcoló felek követelései nem teljesíthetőek. Az ellenzéki csoportok ugyanis alapvető feltétlenek tartják, hogy a szír elnök elhagyja pozícióját. A damaszkuszi rezsim elitje azonban továbbra is kiáll az elnök mellett. Jellemző a helyzetre, hogy amikor Moszkva tavaly megpróbálta őt elmozdítani, még Putyin is kudarccal járt. A nyugati szövetségesek azonban nem akarják addig folytatni a háborút, ameddig sor kerül Aszad lemondására, hiszen ez további vérontással járhat. Összességében a béketárgyalások, a nyugati Szíria-stratégia sarokkövéből az utóbbi hónapokban egyszerű kommunikációs fórummá váltak a harcoló felek között, hiszen amíg a siíta Irán és a vahabita-szunni Szaúd Arábia régiós konfliktusát nem sikerül rendezni, ilyen egyeztetéseken sem várható áttörés. Közben pedig a hadi helyzet Aszadéknak kedvez. (A Vox nyomán)
Támogass havi 1000 forinttal:
A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 135 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!
